Ami az egyiknek szemét, sőt a másiknak is az, az a mesterséges intelligenciának való feladat. Így gondolják a coloradói székhelyű, szemétválogató robotokat fejlesztő AMP Robotics startupnál is, melyet befektetők nemrég 55 millió dollárral támogattak meg.
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
A világjárvány miatt változik a háztartásokban keletkező papírhulladék összetétele: egyre több a kartoncsomagolás és a pizzásdoboz.
Míg sokan kiadásként tekintenek a körforgásos gazdaságra való átállásra, a nemzetközi tapasztalatok alapján növekszik a cég profitja egy ilyen projekttel.
Egy automatába kell bedobálni a palackokat és máris kapjuk a jegyet, amellyel metrózni lehet vagy 100 percig bármelyik buszt használni.
A szelektív hulladékhoz és a biológiailag lebomló szeméthez is adnak egy-egy kukát a családi házaknak.
Minden háztartásba és társasházba adnának hozzá gyűjtőedényt.
Inkább pusztuljon a bolygó, de nehogy a toxikus maszkulinitáshoz bárki hozzá merjen nyúlni!
Gyűjtik a cigicsikkeket, száműzik a műanyagokat, és egyre kevésbé bíbelődnek a tonnányi műsorfüzet legyártásával a hazai fesztiválok.
Sokan kiakadnak azon, hogy igénytelenek az emberek, és szemetelnek, de ilyen helyzetben hova tegye a szemetét az autós? Ha valaki hasonlót lát, küldjön képet!
Az önkormányzat szerint az a baj, hogy nem csak a helyiek viszik oda a szemetüket.
Bár elsőre kézenfekvőnek tűnhet a műanyag szatyrot többször használatosra cserélni, nem biztos, hogy ezzel jó megoldást választunk. Ahogy a többször használatos kávéspohárral sem. A vegetariánus étrend viszont jó iránynak tűnik.
Újra a fővárosi közterület-fenntartó szedheti be a szemétdíjakat a nemzeti hulladékkezelő holding helyett.
Az önkormányzatok lomokra és kártevőkre panaszkodnak az utcai szelektív szemétgyűjtők környékén, ezért is kérik az elszállításukat. A közterület-fenntartó nem tehet semmit, kénytelen elfogadni az önkormányzatok döntését. Épp elég kihívás, hogy kellő számú kukást találjon.
Egy reprezentatív kutatás azt vizsgálta, mennyire is „zöldek” a magyarok, és mi állhat annak a hátterében, hogy nem érjük el az újrahasznosításra és a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó uniós célszámokat.
Az Egyesült Államokban komoly problémát okoz, hogy az újrahasznosítható műanyagok egy részével valójában nem tudnak mit kezdeni a feldolgozó üzemek.
Rengeteg papírhulladék keletkezik az iparban és a kereskedelemben a szállítás és a csomagolás révén, a kínai importkorlátozás miatt azonban egész Európában az összeomlás szélére került a szelektív papírgyűjtés és az újrahasznosítás.
A Balaton környéki települések például jeleskednek ebben - közölte a KSH.
A Zero Waste, azaz a hulladékmentes mozgalom nem új keletű dolog, 40 évvel ezelőtt indult útjára. A kezdetekkor senki sem foglalkozott vele, mára viszont közel áll ahhoz, hogy globális trenddé váljon.
Csak Debrecenben évi 700 tonna, szelektív kukák mellé rakott illegális szemetet szállít el a helyi hulladékkezelő.
