Addig környezettudatosak a magyarok, amíg olcsó
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
Míg sokan kiadásként tekintenek a körforgásos gazdaságra való átállásra, a nemzetközi tapasztalatok alapján növekszik a cég profitja egy ilyen projekttel.
Az Egyesült Államokban komoly problémát okoz, hogy az újrahasznosítható műanyagok egy részével valójában nem tudnak mit kezdeni a feldolgozó üzemek.
Rengeteg papírhulladék keletkezik az iparban és a kereskedelemben a szállítás és a csomagolás révén, a kínai importkorlátozás miatt azonban egész Európában az összeomlás szélére került a szelektív papírgyűjtés és az újrahasznosítás.
Egy automatába kell bedobálni a palackokat és máris kapjuk a jegyet, amellyel metrózni lehet vagy 100 percig bármelyik buszt használni.
A szelektív hulladékhoz és a biológiailag lebomló szeméthez is adnak egy-egy kukát a családi házaknak.
Minden háztartásba és társasházba adnának hozzá gyűjtőedényt.
A Zero Waste, azaz a hulladékmentes mozgalom nem új keletű dolog, 40 évvel ezelőtt indult útjára. A kezdetekkor senki sem foglalkozott vele, mára viszont közel áll ahhoz, hogy globális trenddé váljon.
Bár elsőre kézenfekvőnek tűnhet a műanyag szatyrot többször használatosra cserélni, nem biztos, hogy ezzel jó megoldást választunk. Ahogy a többször használatos kávéspohárral sem. A vegetariánus étrend viszont jó iránynak tűnik.
Az önkormányzatok lomokra és kártevőkre panaszkodnak az utcai szelektív szemétgyűjtők környékén, ezért is kérik az elszállításukat. A közterület-fenntartó nem tehet semmit, kénytelen elfogadni az önkormányzatok döntését. Épp elég kihívás, hogy kellő számú kukást találjon.
Csak Debrecenben évi 700 tonna, szelektív kukák mellé rakott illegális szemetet szállít el a helyi hulladékkezelő.